Belegondoltatok már, hogy nektek mit jelent a divat? Bevallom, hogy még én sem gondoltam bele ilyen részletesen, hogy mit is jelent nekem a divat, azt tudom, hogy nagyon sokat... De az mennyi?
Az alábbiakban
Vivien beszámolóját olvashatjátok, a divatról. Igazán érdekes... Azt hiszem, hogy sokan felismerik ebben a kis beszámolóban magukat, legalábbis én mindenképpen.
"Szenvedélyem a divat. Imádok öltöztetni, átalakítani, tervezni, kitalálni, rajzolni, alkotni, öltözködni és vásárolni. Minden stílustalan embert egy nagy, élő próba-babának tartom, akiknek ügyelnie kell a nyersanyagomra. Állítólag shoppingolás közben ijesztő vagyok, se nem hallok, se nem látok, csak megyek és lecsapok. Két barátnőmet teljesen átalakítottam, megtanítottam őket sminkelni, és hajat megcsinálni, na meg arra, hogy melyik színek mennek egymáshoz. Mielőtt félreértenétek, én a divatot szeretem, nem a közönséges ruhákat, amik arra mennek ki, hogy mutasd a pics@d, bébi. Nem. Én a művészetet szeretem, szeretem még az őrült dolgok hétköznapi megnyilvánulását ruhában, a drága, egyedi darabokat, mert, amikor egy ilyen darabot veszek, vagy tartok a kezemben, úgy érzem, hogy enyém a világ. Elgyengül a szívem, miközben látom, és tudom, kell nekem. Hónapokig vagyok hajlandó spórolni egy-egy darabért. A ruhával, ízlésemmel, hajammal fejezem ki magam. Imádom a kiegészítőket (hajpánt, karkötő, gyűrű, nyaklánc) és a körömlakkokat, a fekete szemceruzát és a piros, csillogós rúzst, a glitteres dolgokat, a csipkét és a selymet, a táskákat és az eleganciát. A finom illatok elvarázsolnak, különösen, amelyek Párizs mélységére, hangulatára emlékeztetnek, és a forró indiánnyárra (Gucci flora). Szeretem a szenvedélyt, a spontaneitást és az egyszerű, de nagyszerű dolgokat. Ezt a sok mindent kifejezem divatban.
Viszont, ahogy a zárómondatban látod, a divattal MAGAMAT fejezem ki. Tehát soha nem vennék fel olyasmit, ami most populáris, de én nem érzem a sajátoménak. Csak azt hordom, csak ahhoz közelítek, amelyre ha ránézek, azt hordom, csak ahhoz közelítek, amelyre ha ránézek, azt mondom: "igen, kedves, ez vagyok én"."
